• Banner 16
  • Banner 6
  • Banner 14
  • Banner 4
  • Banner 13
  • Banner 18
  • Banner 11
  • Banner 2
  • Banner 7
  • Banner 9
  • Banner 17
  • Banner 5

Tájékoztatás, felvilágosítás – kerekasztal beszélgetés

2012. szeptember 19.
Tájékoztatás, felvilágosítás – kerekasztal beszélgetés

 

Tájékoztatás, felvilágosítás – kerekasztal beszélgetés részletes programja

 

A kerekasztal beszélgetést a résztvevők 10-10 perces témafelvezető előadásával kezdjük, melyet egy kb. 50 perces beszélgetés követ. 

 

A kerekasztal résztvevői és a 10 perces előadások témái:

 

Hortobágyiné dr. Nagy Ágnes, Kecskemét-Széchenyivárosi Közösségépítő Egyesület (SZÉK): Felvilágosítás gyermekkortól, felelős szexualitás, egymás tiszteletére nevelés

 

A felvilágosítás akkor kezdődik, amikor a gyermek először kérdez. A lelki és biológiai változásokra       őszinte, nyílt, érthető, “tabuk” nélküli felvilágosítás során kell felkészíteni őket. De még ennél is fontosabb az a szemléletformáló tevékenységünk, melynek során a régen természetesnek tekintett dolgokat ma külön meg kell magyaráznunk. Például: a fogamzás pillanatában elindul a megismételhetetlen emberi élet, mely érték a fogamzás pillanatától a természetes halálig; az ivarsejtek egyesülésével eldől a gyermek neme; attól, hogy a szexet általában korán kezdik ma a fiatalok, nem az a természetes; a szüzesség megbecsülendő kincs; a termékenység nem ellenség, amit minél előbb gátolni kell, hanem ajándék; a terhesség szó helyett várandósság, áldott állapot; fogamzásgátlás helyett családtervezés.

 

A fogalomtisztázásnak, a helyes szóhasználat és nyelvezet kialakításának ezen a területen fontos szerepe van a közgondolkodás formálásában.

 

Az emberi méltóság, a tisztelet fontosságára neveléssel, a tudatformálással, a rávezetéssel, az elgondolkodtatással hiszünk abban, hogy a fiatalok az átgondolt kérdések és információk birtokában önálló, felelősen cselekvő, érett személyiséggé válnak.

 

Az előadóról:

 

Férjemmel, Tiborral 23 éves házasok vagyunk és Kecskeméten élünk. Szívünkben négy gyermekünk van, de sajnos első gyermekünket elveszítettük még 19 hetes magzati korában. Velünk élő gyermekeink: Tibor, Ági és Krisztina. Csodálatos ajándék számomra, hogy édesanyai és orvosi hivatásom sikerül összeegyeztetnem munkámban, melyet a természetes családtervezés (TCST) ismereteinek terjesztése és a gyermekek/fiatalok családi életre felkészítése jellemez leginkább. Pályám 1990-ben indult TCST ismeretterjesztő előadásokkal. 1993 óta tartunk felvilágosítással, családtervezéssel és családi életre felkészítéssel kapcsolatos foglalkozásokat, órákat. 1997-ben alakult meg Egyesületünk, a SZÉK, melynek keretében család-munkacsoportunkkal kidolgoztuk a „Boldogabb családokért családi életre nevelő (CSÉN)” programot. 10 éven át a Sapientia Főiskola Családpedagógiai Intézetében is dolgoztam, ahol CSÉN képzéseket szerveztünk. Nagyon hálás vagyok azért, hogy a családügyet szolgálhatom életemmel és munkámmal.

 

Magyar László, biológia-kémia-etika szakos középiskolai tanár, Kossuth Lajos Gimnázium, Budapest: Az oktatás lehetőségei az iskolákban

 

Az iskolai oktatás során számos területen megjelenhet az életvédelem kérdése, biológia, etika, osztályfőnöki, sőt akár nyelvi órákon is. Ezek mind lehetőséget kínálnak a kérdéskör lelki, párkapcsolati, társadalmi kérdéseinek kibontására, átbeszélésére.

 

Minden esetbe a nézeteink sikeres bemutatásához, elfogadtatásához első sorban a tanár és diák közötti bizalmi légkör megteremtése kell. Ezt már az adott osztályközösséggel való legelső találkozás alkalmával el kell kezdeni kialakítani, lehetőleg már jóval az életvédelem kényes témája előtt. Ha a tanárnak az ismeretei, személyes kisugárzása miatt sikerült tekintélyszeméllyé válnia, akire ezért hallgatnak a diákjai és van tartalmas, átfogó, jól felépített, összeszedett mondanivalónk a témában, akkor komoly eredményt érhet el.

 

A középiskolába járó serdülő korosztály sajátja, hogy kész vélemények befogadásával kapcsolatban kritikus. Szereti, ha nem kényszerítik semmire, hagyják, hogy szabadon döntsön. Ezért előnyösebb a nézetek kész megfogalmazása, normaként való önkényes bevezetése helyett, ha beszélgetések, esettanulmányok, helyzetelemzések során velük mondatunk ki gondolatokat, fogalmaztatunk meg következményeket és így vezetjük rá az élet íratlan szabályaira. Kell, hogy a folyamat során végig érezze a szabadságát, hogy lehetősége van kérdezni, más véleményt megfogalmazni, nem fogják semmire kényszeríteni, amivel nem tud azonosulni. Így, saját értelmi belátásával válhat meggyőződésévé a követendő életforma. Ha viszont úgy érzi, kényszerítik, az dacot vált ki belőle és pont az ellenező módon fog gondolkodni és cselekedni, mint aminek elérésére törekszünk. Ijesztgetést, manipulált tényeket kerülni kell, ezeken átlátnak, így inkább ártanak.

 

Mindezek mellett a tanár őszinte véleményére kíváncsiak, rá is kell kérdezni. Komoly támpont lehet számukra a tetteinkkel összhangban lévő határozott vélemény megfogalmazása. Egyébként tapasztalatom szerint nagyon osztályfüggő, hogy inkább őszinte beszélgetéseket vagy iránymutató gondolatokat várnak a diákok. Ennek megfelelően a hiteles élet, a példamutatás nagyon fontos.

 

Gyakran szükséges a diákok szemléletének a tágítása, a mai fogyasztói társadalom anyagi érték és élvezet központúsága mellett a lelkiek, a másik, a közösség és a társadalomi következmények fontosságára ráirányítani a figyelmet egy teljesebb, tartalmasabb élet ígéretével. Ilyen, média által elhallgatott tényekre vevők is.

 

Eddigi tapasztalataim azt mutatják, hogy alapvető erkölcsi kérdésekkel általában nincs gond, inkább a megvalósításhoz szükséges képességek erősítése és gyengeségeiktől való megszabadulás segítése kell. A születésszabályozási lehetőségek és a média által keltett közhangulat hatására nemi erkölcs terén középiskolás korban elég lazák a viszonyok, de később jellemző a tartós kapcsolatok kialakulása és - igaz, általában összeköltözés után - de a család és gyermekvállalás igénye.

 

Mindezek alapján úgy látom, jó lehetőségek vannak a mai fiatalok megszólítására ebben a kérdésben, a téma őszinte körbejárására, szemléletük alakítására. Termőtalaj jó, van remény, csak legyen munkás, aki gondozza!

 

Az előadóról:

 

A Budapesti Piarista Gimnáziumban érettségiztem 1994-ben. 1999-ben biológia-kémia szakos kitüntetéses egyetemi diplomát szereztem. Ettől kezdve tanítok jelenlegi munkahelyemen, itt dolgoztam polgári szolgálatosként is. Iskolánk német kéttannyelvű iskola, így német nyelven is kellett korábban biológiát tanítanom és ennek kapcsán számos továbbképzés keretében lehetőségem nyílott a német oktatási rendszer, tankönyvek, jellemző tanítási módszerek megismerésére. Az első tanévemben besegítettem a katolikus Patrona Hungariae Gimnáziumba, így sikerült rálátást szerezni az egynemű és különnemű, állami és egyházi, négy és hat évfolyamos gimnáziumi képzésekre is.

 

2004 óta - amióta az új tanterv lehetővé tette – tanítok etikát. 2006-ban szereztem Ember-erkölcs és vallásismeret szakos tanári képesítést a Sapientia Szerzetesi Hittudományi főiskolán.

 

Hívő embernek tartom magam, gyermekkorom óta igyekszem jól megélni római katolikus vallásomat. Egyetemista koromtól tagja vagyok a Dunaharaszti Római Katolikus Főplébánia egyházközségi képviselő testületének és lehetőségeimhez képest igyekszem aktívan részt venni egyházközségünk életében. Talán ennek a háttérnek köszönhető, hogy az etikán belül első sorban a különböző vallások erkölcsi tanítása érdekel. Szerencsére az utóbbi években lehetőségem nyílott szabad időmben számos vallás és lelkiségi mozgalom etikájának, személyiség fejlesztési módszereinek alaposabb megismerésére és alkalmazható elemeit az etika oktatásába belevinnem.

 

Gyermekek, fiatalok nem formális, tantervi keretek közötti megszólításának a lehetősége már egyetemista éveim alatt foglalkoztatott és egyetemista korom után alkalmam volt bekapcsolódni a cserkészmozgalomba. 2000-ben tettem cserkészfogadalmat, 2002-ben segédtiszti, 2004-ben cserkésztiszti képesítést szereztem. Az azóta eltelt időben végeztem csapat munkát több csapatnál, voltam csapatparancsnok és 2005 óta országos szinten a Táborkereszt Katolikus Cserkészek Közösségének munkáját segítem és sikerült ennek kapcsán a hazai cserkészmunkára nagyobb rálátást, magasabb szintű vezetői tapasztalatokat szereznem. Ezek szintén sokat segítették tanári munkámban, módszereim, tanári stílusom kialakításában.

 

dr. Lux Ágnes, Gyermekjogi projekt vezetője, Alapvető Jogok Biztosának Hivatala: Beteg gyermekjogok? Az ombudsman projektje a gyermekek egészséghez való jogához kapcsolódóan

 

Az ombudsman gyermekjogi projektje 2011-ben a gyermekek legmagasabb szintű testi-lelki egészségének joga köré épült. A gyermekek egészsége, jóléte és jól-léte érdekében elengedhetetlen a gyermekközpontú társadalom megteremtése, többek között szükséges az átfogó szemléletű gyermekközpontú jogalkotás, a mindenki számára hozzáférhető gyermekegészségügyi szolgáltatások, gyermekbarát egészségügyi intézmények, teljeskörű iskolai egészségfejlesztési programok, az iskolai oktatás keretében a családi életre és a „pozitív szülőségre” nevelés, önismeret és konfliktuskezelés, a korai fejlesztő-és felzárkóztató programok, a gyermekbántalmazás felismerése és prevenciója.

 

Mindennek jogi hátterét adta az ENSZ Gyermek jogairól szóló Egyezménye és a magyar Alkotmány is. A gyermekek egészségének kérdése jól láthatóan túlmutat az egészségügyi ellátás kérdésén, ennek okán az ombudsman a gyermekek egészségéhez kapcsolódó jogokat a legtágabban értelmezve vizsgálta a nemzetközi jogi és alkotmányos kötelezettségek érvényesülése tükrében, így nagy terjedelmű jelentések születtek a gyermekprostitúció, a szakellátásban élő gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bántalmazás, a gyermekek drog-és alkoholfogyasztása, a gyermekpszichiátriai ellátás anomáliái kérdésében, továbbá az iskolaegészségügy kérdései, a védőnői ellátáshoz való hozzáférés, az iskolai étkeztetés, a testnevelés, gyógytestnevelés problémái, a fogyatékossággal élő gyermekek egészségügyi ellátásához való jog kapcsán.

 

A projektfüzet letölthető az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának honlapjáról: www.ajbh.hu

 

Az előadóról:

 

Dr. Lux Ágnes (1982.08.08) politológusként (2005), majd jogászként (2010) végzett az ELTE Állam-és Jogtudományi Karán. PhD tanulmányait először európai politikával kapcsolatban, majd munkájával összefüggésben a gyermekjogvédelem témájában folytatja. 2008 óta az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalában (korábban: Országgyűlési Biztosok Hivatala) dolgozik, kezdetben, mint nemzetközi koordinátor, elemző, jelenleg mint az egyik Vizsgálati Főosztály főosztályvezető-helyettese. 2010 óta vezeti az ombudsman gyermekjogi projektjét, szerkeszti a gyermekjogi honlapját (www.gyermekjogok.ajbh.hu). Rendszeresen publikál szakmai folyóiratokban, tart egyetemi kurzusokat a témában, és ad elő hazai és nemzetközi szakmai fórumokon (többek között képviseli az ombudsmant a Gyermekjogi Ombudsmanok Európai Hálózatában).

 

Keresztes Ilona, Vendég a háznál vezető szerkesztő, Kossuth Rádió: Amikor a félelem erősebb …

 

A gyermek élete elindul, de ő gyakran váratlanul érkezik. Talán éppen akkor, amikor nem kívánták, vagy éppen attól lett, aki nem méltó rá, esetleg éppen ott, ahol nincs helye, és éppen ahhoz, akinek nincs rá ereje. Lehet, hogy a fogantatását szégyen, az érkezését kétségbeesés kíséri. Amikor a nem kívánt baba léte kiderül, félelem lesz úrrá az érintetteken: az anyán, akit körülvesz az ítélet, az apán, aki talán nem is gondolt bele, mit tesz, a nagyszülőkön, akik nem így akartak unokát, a barátnőkön, akik tehetetlenül figyelik a bajt. Az ember ilyenkor inkább menekülőre fogja, mert a félelem erősebb lehet az életösztönnél is.

 

Mit tehet a média abban, hogy a krízis idején a döntés valóban szabad lehessen, és valós információk alapján valósuljon meg? Hogyan beszéljünk az anyáról, aki nem kívánja a gyermeket? Hogyan beszéljünk a gyermekről, aki szabad szemmel még nem látható, de máris a legnagyobb fenyegetést jelenti éppen? Hogyan beszéljünk a jövőről, ami előre nem látható, de rajtunk is múlik, hogyan alakítjuk? Mit mondhatunk, és mit kell feltétlenül elmondanunk? Mit nem mondhatunk, és miről nem szabad hallgatnunk? Hogyan szólaljunk meg ítélet nélkül a gyermek érdekében?

 

Rádióriportokban elhangzott vallomások és tapasztalatok segítenek az együtt gondolkodásban.

 

Az előadóról:

 

14 éve dolgozom a Kossuth rádióban. Főként családi műsorokat készítek. Szerkesztettem és vezettem a Családi tükör című magazint, később a Smink nélkül és a Szombat délelőtt műsorvezetője lettem, jelenleg a Vendég a háznál vezető szerkesztője vagyok.

 

Elsősorban az ember élete érdekel a fogantatástól a természetes halálig, ahogy közvetlen családjában és szélesebb kapcsolataiban kibontakozik, és betöltheti a neki rendelt hivatást. A legrégebbi, legtermészetesebb emberi közösség - a család - törékeny kincs, amelynek felépítésére, megőrzésére képessé kell válnunk, mire felnövünk. A családi és az iskolai nevelés mellett a médiának hatalmas felelőssége, és kimeríthetetlen lehetőségei vannak ebben.

 

© 2021 Az élet: ajándék | Minden jog fenntartva

Látványügynökség Feki Webstudio @ 2012 - honlap, weblap, kereső-optimalizálás