• Banner 5
  • Banner 2
  • Banner 11
  • Banner 13
  • Banner 7
  • Banner 14
  • Banner 17
  • Banner 6
  • Banner 9
  • Banner 18
  • Banner 4
  • Banner 16

A társadalom felelőssége – kerekasztal beszélgetés

2012. szeptember 19.
A társadalom felelőssége – kerekasztal beszélgetés

 

A társadalom felelőssége – kerekasztal beszélgetés részletes programja

 

A kerekasztal beszélgetést a résztvevők 10-10 perces témafelvezető előadásával kezdjük, melyet egy kb. 50 perces beszélgetés követ. 

 

A kerekasztal résztvevői és a 10 perces előadások témái:

 

dr. Pongrácz Tiborné, demográfus, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese: Gyermekvállalási döntések

 

A születések évről évre csökkenő száma, a terhességmegszakítások európai viszonylatban relatíve gyakori előfordulása fölveti a kívánt és nem kívánt terhességek problematikáját. A kívánt terhességek alatt az élveszületéseket és a magzati veszteségeket értjük, míg a nem kívánt terhességek a terhességmegszakításokkal azonosak. Mindkét népmozgalmi mutató 1990 és 2010 között számottevő mértékben csökkent, de a nők gyermekvállalási életkorának kitolódásával a dinamika korcsoportok szerinti megoszlása jelentős változáson, módosuláson ment keresztül. Az előadás ezekkel a változásokkal valamint a kívánt gyermekszám és a végül világra hozott gyermekszám közötti eltérésekkel foglalkozik.

 

Az előadóról:

 

Kutatási területe elsősorban a családdemográfia, családszociológia témaköréhez kapcsolódik. Kutatásai – melyek alapvetően empirikus felvételeken alapulnak – azokat a társadalmi, demográfiai, értékrendi tényezőket vizsgálják, amelyek meghatározzák, illetve befolyásolják a családokat gyermekvállalási döntéseik meghozatalában. Foglalkozott továbbá a termékenység alakulása szempontjából sajátos népességcsoportok jellemzőinek vizsgálatával is, így a serdülőkorban teherbeesett nők kérdésével, a sokgyermekes családokkal, illetve a házasságon kívül gyermeket vállaló anyák problematikájával.

 

További kutatási területe a művi terhességmegszakítások témakörének vizsgálata, részben a terhességmegszakítások alakulását, összetételét bemutató demográfiai paraméterek oldaláról, részben a művi abortuszok társadalmi megítélése, értékrendi meghatározottsága szempontjából.

 

Kutatásokat végez a párkapcsolatok pluralizációja területén, vizsgálja a házasságkötések és az élettársi kapcsolatok alakulását, értékrendi meghatározottságát és népesedési kihatását.

 

A családpolitika kérdésével nemcsak elméletben foglalkozik, de részt vesz a családpolitikai koncepció kialakításában is.

 

Bognárné Várfalvi Marianna, szülésznő, a Védőnőkért, Új szülők és Újszülöttekért Alapítvány elnöke: Az élet védelme és az egészségügy felelőssége

 

Az élet védelme az egész társadalom, és benne minden ember kötelessége. Az Alaptörvényben szerepel többek között, az hogy Magyarország támogatja a gyermekvállalást, a családok védelmét sarkalatos törvény szabályozza. Az emberi lét alapja az emberi méltóság, az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kedves védelem illeti meg. Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez, az egészséges környezethez.

 

Az egészségügy egy jelentős, de nem kizárólagos szerepet tölt be az emberek életében, egészségük fejlesztésében, megőrzésében, visszaszerzésében, vagy a további egészségkárosodások megelőzésében. Így van ez a családbővülés, az új élet tervezése, fogantatása, méhen belüli gondozása, a születés és a szülés segítése, és az élet kezdet támogatása folyamataiban, helyzeteiben. Az embereknek szükségük van olyan családból, közösségekből, általános kultúrából kapott tudásra, üzenetekre, kapcsolati rendszerekre, amelyek képessé teszik az élet értékének megismerésére, elfogadására, napi és nagy döntéseik megfontolására, meghozatalára.

 

Ezt kiegészíti, vagy néha megalapozza az a sajátos tudás, és módszertár, amely az egyes családokból származó emberek közötti különbségeket, esetleg hiányosságokat tereli az életigenlő megoldások felé. Ilyen segítő rendszerek, ahonnan intézményesült tudást, ismeretet és szemléletet gyűjthet valaki: a nagy közszolgálati rendszerek, és ezek eredménye az iskolázottság, a szociális-gazdasági helyzet, foglalkoztatottság, a hitélet, és nem utolsó sorban az egészségügy nyújtotta ellátások, amelyek az egyén és a család aktív részvételét is feltételezi.

 

Az új élettel akár fiatalok vagyunk, akár idősebbek, akár először találkozunk vele, akár többedszer, mindig új helyzetek állnak elő. A legfontosabb annak szem előtt tartása, hogy az ÉLET ajándék, aki   lényegéből adódóan mindenek felett az igeneket, a feltétel nélküli szeretetből táplálkozó elfogadást, és a pozitív megoldásokat várja minden szereplőtől.     

           

Az előadóról:

 

Szakmai munkásságomat az 1978-ban az Egészségügyi Főiskolán szerzett védőnői diplomámat követően a Semmelweis Egyetem I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján kezdtem, ahol 1994-ig dolgoztam vezető védőnőként. Részt vettem a Szülésre, Szülő-szerepre Felkészítő Munkacsoport megalakításában, szakmai programjának kidolgozásában, tudományos kutatásokban és a képzés-továbbképzésben. 1992-ben szülésznői oklevelet is szereztem.

 

1991-ben részt vettem a Magyar Védőnők Egyesületének megalapításában és első 3 cikluson keresztül országos elnökként építettem fel az egyesület szervezetét, szakmai-tudományos és közéleti – szakmai érdekvédelmi tevékenységét. Megalapítottam 1991-ben a Védőnő című folyóiratot, 1994-ben pedig a Védőnőkért, Új Szülők- és Újszülöttekért Alapítványt, majd a Felsőfokon az Egészségért Alapítványt.

 

199-től a központi közigazgatásban, minisztériumban dolgozom. A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, levelező képzése keretében másod diplomát szereztem közigazgatási menedzsment szakértőként. Számos hazai és nemzetközi szakmai képzésen vettem részt.

 

Miskolci Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar: főiskolai adjunktus egészségfejlesztés, szülő-szerepre, szülésre felkészítés, minőségbiztosítás, esélyegyenlőség, roma kultúra, projecttervezés tantárgyak akkreditációs anyagának kidolgozása és oktatása.

 

dr.  Bruder György, szülész-nőgyógyász: Az élet védelme és az orvostudomány felelőssége

 

Nováky Rita, szülésznő, az Országos Bábaszövetség elnöke: A szülés körüli ellátás lehetőségei a magzat és újszülött védelmében

 

Előadásomban beszélek a mai szülőszobai mindennapok gyakorlatáról. Fókuszába a magzatot és az újszülöttet helyezem. Az anyát, az apát és az újszülöttet ért hatások nagyban befolyásolják a család életét, érzelmi viszonyaikat, a kötődésüket és nem utolsó sorban a következő gyermek vállalásának reményét is.

 

Személyes tapasztalataimról számolok be az előadásomban azzal, hogy megpróbálom felvázolni a változtatás lehetőségeit is.

 

Az előadóról:

 

1978-ban végeztem a szülésznőképzőt, majd a Budapesti Tanítóképző Főiskola hallgatója lettem. A diplomázásom után született meg a négy gyermekem.

 

Dolgoztam szülésznőként az Orvostovábbképző Intézetben, a MÁV Kórházban, és  magánosításáig a Kútvölgyi kórház szülészetén. Két évet tanítottam a Kossuth Zsuzsa Szülésznőképzőben is.

 

Jelenleg a Szent István Kórház szülőszobai csapatához tartozom önkéntes szülésznőként. Sokat köszönhetek a Szent Imre Kórháznak is, ahol az önkéntes szülésznői tevékenységemet kezdtem.

 

2012-ig, négy éven át voltam az Országos Bábaszövetség elnöke, részt vettem Szövetségünk küldötteként az otthonszülés jogi előkészítésében.

 

A Perinatus Alapítvány önkéntes munkatársa vagyok, amely alapítvány a születéssel és szüléssel összefüggő testi-lelki-szellemi egészséget támogatja és segíti.

 

Második féléves hallgatója vagyok az ELTE Perinatális szaktanácsadó  posztgraduális képzésének.

 

© 2021 Az élet: ajándék | Minden jog fenntartva

Látványügynökség Feki Webstudio @ 2012 - honlap, weblap, kereső-optimalizálás