A terhesség alatt végzett vizsgálatok célja a várandós egészségi állapotának felmérése, a magzat fejlődésének figyelemmel kísérése és a veszélyeztetettség, a szövődmények megelőzése, ill. megfelelő időben történő felismerése.
Ellenőrző vizsgálatok terhesség alatt
A terhesgondozásra vonatkozó rendelet szerint a terhes nőt az első és a második trimeszterben legalább egyszer-egyszer, a harmadikban pedig legalább kétszer ajánlott megvizsgálni.
A gyakorlatban ennél gyakoribb megjelenést szokott javasolni a szülész-nőgyógyász, az anya és a baba állapotának rendszeres ellenőrzése érdekében:
- a 26-28. hétig havonta egy alkalommal,
- a 33-34. hétig 3 hetente egy alkalommal,
- a 35. héttől hetente egy alkalommal,
- a szülés számított időpontjának túllépése után másnaponként ambuláns ellenőrzés tanácsos, van ahol kórházi felvételt javasolnak.
A terhesgondozást végző szülész-nőgyógyász szakorvos szabadon választható a gondozásba vételkor és később is a gondozás során.
Alapvizsgálatok terhesség alatt
Az első nőgyógyászati vizsgálatra a 6.-8. héten érdemes elmenni, ekkor már látszik a baba az ultrahang felvételen és hallható a baba szívhangja. A vizsgálat egyik célja a terhesség igazolása, ill. annak ellenőrzése, hogy a terhesség élő és méhen belüli. Ez hüvelyi ultrahang vizsgálattal történik.
Az orvos bimanuális és kolposzkópos (a hüvely és a méhnyak vizsgálatára szolgáló optikai eszköz) vizsgálatot is végez. A bimanualis vizsgálat során egyik kezével belső vizsgálatot végez, miközben kívülről is kitapintja a méhet. Megvizsgálja az emlőket és kenetet vesz a rákszűréshez is.
Ekkor veszik fel a részletes kórtörténetet is, rögzítik és kiértékelik a rizikótényezőket. Elvégzik az alapvizsgálatokat, mint a vérnyomásmérés, testsúlymérés, pulzusszámolás.
A vizsgálat végén a szülész-nőgyógyász szakorvos igazolást ad a terhesség tényéről, ezzel kell jelentkezni a körzeti védőnőnél gondozásba vételre. Ugyancsak ekkor adja ki a szakorvos a beutalókat az első trimeszter szűrővizsgálataira.
A későbbi terhestanácsadások során a következő alapvizsgálatokat végzik el:
- testsúlymérés
- vérnyomásmérés
- pulzus számlálás
- haskörfogat mérése
- a 20. héttől a symphisis-fundus (SF vagy Sy/Fu) távolság: a szeméremcsont (symphysis) és méhtest felső vége (fundus) között mért távolság cm-ben. Ez kb. megfelel a magzat ülésmagasságának (CRL), és a magzat fejlődésére, növekedésére lehet belőle következtetni.
- a 20. héttől a has megtapintása: a méh méretének, összehúzódásra való képességének ellenőrzése
- vizelet fehérje-, genny-, és cukortartalmának ellenőrzése a helyszínen tesztcsíkkal, esetleg vegyszerrel, kivéve, ha a kismama a tanácsadást megelőző egy héten belül laborban készíttet vizelet vizsgálatot.
- magzati szívhang észlelése (Doppler-készülékkel már a 12-14. héttől észlelhető)
- 24 hét után a magzati szívfrekvencia számolása
- végtagok megtekintése (vizesedés, viszerek)
- hüvelyi vizsgálat a méhszáj záróképességének ellenőrzésére (nem indokolt minden ellenőrző vizsgálat során!).
Szűrővizsgálatok terhességben
Az általános ellenőrző vizsgálatokhoz a terhességi kornak megfelelően meghatározott szűrővizsgálatok kapcsolódnak, melyeket a terhesgondozást végző orvos rendel el.
Rendszeres vizsgálatok
- teljes vérkép, trimeszterenként egy alkalommal: a rendszeres vérképellenőrzéssel megelőzhető a vashiány kialakulása, szükség esetén vaspótlás kezdhető.
- teljes vizeletvizsgálat, trimeszterenként egy alkalommal: a veseműködés ellenőrzését, valamint a különböző fertőzések, cukorbetegség és a terhességi mérgezés kiszűrését célozza. Ellenőrzik minden esetben a vizelet fehérje-, genny-, aceton- és cukortartalmát.
- hüvelyváladék mikroszkópos vizsgálata trimeszterenként egy alkalommal.
Adott időpontban elvégzett vizsgálatok
12. hétig:
- első vérkép és vizeletvizsgálat
- az anya ABO és Rh vércsoport meghatározása, az Rh negatív anyáknál különösen fontos, hogy a későbbi csoport-összeférhetetlenséget megakadályozva a súlyos fejlődési rendellenességeket megelőzzük.
- szifilisz szűrés
- belgyógyászati vizsgálat: a háziorvos végzi
- fogászati vizsgálat: a terhességi hormonok hatására jelentős változások következnek be: szuvasodnak a fogak, és a fogíny gyulladása is gyakrabban fordul elő. Kismamáknak a területileg illetékes fogászati rendelőben a fogászati ellátás térítésmentes.
12. héten: első ultrahangszűrés. Részletesen lsd. itt>>
16. héten: második vérkép és vizeletvizsgálat. Ekkor végzik a következő vizsgálatokat is:
AFP: az alfa-fetoprotein olyan fehérje, amit a magzati máj termel koraterhességben, és növekvő mennyiségben jut be az anyai keringésbe. Ha a magzat bőre hiányos, akkor a magzati erek közvetlenül érintkeznek a magzatvízzel. Ilyenkor nagyobb mennyiségű AFP jut a magzatvízbe, és az anyai vérbe is. Ez a helyzet ha a gerincoszlop nem záródott vagy az agykoponya nyitott. Normál értéke: 0,5-2 MoM (magyarországi átlag), régebbi mértékegység szerint: 15-50 ng/ml.
HbsAg vizsgálat: Hepatitisz-B antigén vizsgálat. Kimutatja, hogy az anya átesett-e a hepatitisz-B vírusfertőzésen, illetve vírushordozó-e. Az újszülött fertőződését a megszületés után 12 órán belül adott védőoltással lehet megelőzni. Védőoltást kap az az újszülött is, akinek édesanyjánál a vizsgálatot a terhesség idején nem végezték el.
Cukorterhelés: éhgyomri, ill. étkezés utáni vércukor vizsgálat (szükség esetén terheléses vércukor vizsgálat is), a terhesség alatt kialakuló cukorbetegség felismerésére. A terhességi cukoranyag-csere zavarok közel 70 %-a ekkor már kimutatható! Részletesen lsd. itt>>
18. héten: második ultrahangszűrés az AFP- lelet eredményének ismeretében. Részletesen lsd. itt>>
26. héten: harmadik vérkép és vizeletvizsgálat. Ekkor végzik a következő vizsgálatokat is:
- ellenanyag szűrés (Rh negativ vércsoport esetén),
- második cukorterheléses vizsgálat
28-30. héten: harmadik ultrahangszűrés. Részletesen lsd. itt>>
36. héten: negyedik ultrahangszűrés. Részletesen lsd. itt>>
Streptococcus B-szűrés: a Streptococcus B baktérium a tünetmentes várandósok hüvelyváladékában 5-35%-ban mutatható ki. A baktériumot hordozókban gyakrabban fordul elő idő előtti burokrepedés, koraszülés, az újszülöttben pedig vérmérgezés, agyhártyagyulladás alakulhat ki, melynek halálozási aránya igen magas (15-20%). A magzat általában a szülőcsatornán áthaladva fertőződik. Streptococcus B-hordozás esetén a szülés közben az anyának intravénásan adagolnak antibiotikumot, majd szükség esetén az újszülöttet is antibiotikum-kezelésben részesítik.
36. héttől:
CTG vizsgálat hetente: A magzati szívműködés és a méhösszehúzódások erősségének, ritmusának egyidejű megfigyelése. A kismama hasán két érzékelőfejet helyeznek el: a fájástevékenység észlelése a mechanikus nyomásérzékelőfejjel történik, a szívműködést az ultrahangos fej továbbítja a CTG készülékbe. A magzatmozgásokat a kismama jelzi. Az adatokat a gép regisztrálja, és az idő függvényében két görbén ábrázolja. Ha a magzat átmeneti vagy tartós oxigénhiányt szenved a görbe rajzolata eltér a szokásostól. Ha akkor kerül sor a vizsgálatra, mikor a kismama nyugalomban van, pl. fekszik vagy ül, akkor non-stress test, azaz NST a vizsgálat neve.
Méhszáj vizsgálat: a vizsgálat közben az orvos ujjal tapintja ki a méhnyak és a méhszáj állapotát, miközben másik kezével a méh tetejének helyzetét vizsgálja. Azt nézi, hogy zárt-e még a méhszáj és hogy rövidült-e a méhnyak. Aszülés várható időpontjáig a jósló fájások, a kismama panaszai és tünetei alapján a szakorvos megítélése szerinti gyakorisággal történik.
38. héttől: hetente kétszer CTG vizsgálat, majd a betöltött 40. hét után naponta.
Forrás: Babafalva kismama portál
